Készítette:                                          IMSYS Vezetési Tanácsadó Iroda Kft.

A cégjegyzék száma:                         01-09-560270

Statisztikai azonosítási száma:          12157817-7422-113-01 (KSH számjel)

A cég székhelye:                               1033 Budapest, Mozaik u. 14/a.

Környezetvédelmi felülvizsgálati
engedély száma:                                328/2002.; 928/2004.; 926/2004; 871/2003.

Telefon:                                             1/437-0323, 1/430-0015

Telefax:                                             1/437-0325

E-mail:                                                imsys@imsys.hu

---

 

tartalomjegyzék.. 5

1.   Bevezetés.. 6

2.   A tervezett tevékenység ismertetése.. 8

2.1.   Alapinformációk. 8

2.2.   Tervezett technológia és tevékenység ismertetése. 9

3.   a környezeti hatások bemutatása. 12

3.1.   Levegőtisztaság-védelem.. 12

3.2.   Talaj-, felszín alatti víz-védelem.. 17

3.3.   Felszíni víz-védelem.. 21

3.4.   Élővilág-védelem.. 25

3.5.   Tájvédelem.. 28

3.6.   Zaj- és rezgésvédelem.. 30

3.7.   Hulladékgazdálkodás. 32

3.8.   Egészségvédelem.. 36

3.9.   Társadalmi-gazdasági hatások. 39

4.   mellékletek.. 41

A Holcim Hungária Cementipari Zrt. (továbbiakban Holcim Hungária Zrt.) a Holcim Csoport tagja, melyet a világ egyik legnagyobb cement, beton és kavics termelő vállalataként tartanak számon. A közel 90 000 munkavállalót foglalkoztató Holcim Csoport világszerte több mint 70 országban van jelen, Magyarországon Miskolcon és Lábatlanban üzemeltet cementgyárakat.

A Lábatlani Cementgyárat közel 140 éve alapították, mely alapanyagként a közelben található kiváló minőségű mészkő és márga nyersanyagokat használja. A Lábatlani Cementgyár termékei országszerte ismertek, felhasználásuk rendkívül sokrétű: alapozás, betonelem, fúgázó-és kötőanyagok, malter, vakolat, födém, tetőcserép stb. A Lábatlanban gyártott cement felhasználásával számtalan létesítmény épült (középületek, családi házak, iskolák, utak, hidak, alagutak stb.), melyek között számos híres épületet is lehet említeni (pl.: Hősök tere, Lánchíd, Rudas Fürdő, Országház, Művészetek palotája stb.)

A nagy hagyományokkal rendelkező cementgyár ma már korszerűtlennek számító nedves eljárású technológiával működik, mely egy mai korszerű üzemmel összehasonlítva magasabb fajlagos energiafelhasználással, vízfelhasználással ill. környezeti terheléssel üzemel. A Lábatlani Cementgyárat a beruházó folyamatosan fejleszteti, mellyel komoly eredményeket értek el kibocsátások csökkentése terén, azonban környezetvédelmi szempontból lényeges előrelépés és megoldás csak teljes technológiaváltással lehetséges. Másrészről Magyarország gazdasági fejlődése egyre növekvő hazai cementfelhasználást eredményez, mely figyelembe véve a csökkenő import mennyiséget is középtávon a hazai kapacitások fejlesztésére ad lehetőséget.

A fentieket figyelembe véve a Holcim úgy döntött, hogy az alacsony hatékonysággal működő Lábatlani Cementgyár helyett egy új, korszerű 4000 tonna klinker/nap (1,77 millió tonna portland cement/ év) termelőkapacitású üzemet létesít, mely a Legjobb Elérhető Technikát (BAT) fogja alkalmazni. A Lábatlani Cementgyár kiváltásával a beruházó Európa legkorszerűbb cementgyárának felépítését tűzte ki célul, mely a legmagasabb szintű környezetvédelmi megoldásokat alkalmazza.

A tervezett száraz eljárású új üzem fajlagos környezeti terhelése a bezáró Lábatlani Cementgyárral összehasonlítva lényegesen alacsonyabb. Az alkalmazni kívánt Elérhető Legjobb Technikának és a lakott területen kívül történő telepítésnek köszönhetően a közel négyszeres kapacitásbővítés ellenére a térség környezeti állapotában érzékelhető változás nem várható, sőt a fejlesztés sok tekintetben lényegesen kedvezőbb helyzetet eredményez.

Az új beruházás helyszínének kiválasztását a lehetséges telepítési változatok felkutatása és részletes vizsgálata előzte meg, kiemelt hangsúlyt helyezve a környezetvédelmi szempontokra. A Lábatlani Cementgyárban jelenleg is használt, kiváló minőségű nyersanyagforrás további több mint 100 évig képes ellátni az új üzemet, így a lehetséges telepítési változatok ésszerű, ill. környezet- és természetvédelmi szempontból fontos alapkövetelménye volt a meglévő bányák hasznosítása. A gyártás térségben történő megmaradásával újabb nyersanyagbányák megnyitása annak minden környezeti hatásával együtt elkerülhető.

Legelőször a fejlesztés lehetséges helyszíneként a jelenleg üzemelő Lábatlani Cementgyár területe merült fel. A gyár lakott területen belül működik, melyet az utóbbi évtizedekben Lábatlan település lakóépületei szinte teljesen körbevettek, így a gyárterület tovább már nem bővíthető, a technológiaváltáshoz szükséges helyigény és a jogszabályban előírt védelmi övezet a jelenlegi telephelyen nem biztosítható. A nyersanyagbányák (Kecskekő, Bersekbánya) közvetlen közelében további három telepítési helyszín jöhet számításba, melyek szintén vizsgálat alá kerültek. Ezekben az esetekben a megvalósítás csak a technológia megbontásával lehetséges, melynek eredményeképpen a klinkergyártási folyamat a bányák közelébe kerülne, míg a cementőrlés, csomagolás és kiadás továbbra is Lábatlan település lakott területén belül maradna. Ezek a változatok számos környezetvédelmi (pl. klinkergyártás Natura 2000 természetvédelmi területeken, ill. sérülékeny karsztvíz bázis felett, lakott területeket terhelő közúti szállítás stb.) és műszaki szempont miatt egyértelműen kizárhatók.

A Lábatlani Cementgyártól mindössze 7 km-re fekvő Nyergesújfalui Ipari Park bővítési területe szintén lehetséges telepítési alternatívaként merült fel, ahol a beruházást a technológiai folyamat megbontása nélkül lehet telepíteni. Az alapos előkészítő munka és részletes értékelés eredményeképpen megállapításra került, hogy különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra a lehetséges telepítési változatok közül ez az egyetlen optimális és megvalósítható megoldás az új fejlesztés számára. A tervezett ipari övezetben az üzem lakott területektől megfelelő távolságban létesülhet összhangban a régiós és helyi területrendezési tervekkel. A környező településeket ill. az élővilágot érő hatások szempontjából szintén ez a legkedvezőbb megoldás.

Az új cementgyár megépülésével a Holcim Hungária Zrt. tervei szerint a jelenlegi Lábatlani Cementgyárban a termelés megszűnik és a gyárterület a Lábatlani Önkormányzattal közösen együttműködve megfelelő módon rekultiválásra/hasznosításra kerül. Ezzel a Lábatlani Cementgyár és a hozzá kapcsolódó tevékenységek környezeti hatásai is megszűnnek.

A magyarországi és Európai Uniós szabályozásnak megfelelően a tervezett projekt megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges. A beruházás előkészítését ill. szükséges engedélyezési eljárásokat a Holcim Hungária Zrt. 2004-ben megkezdte. Az előzetes környezeti hatásvizsgálati szakasz 2006 júniusában zárult le az illetékes hatóságok pozitív döntéseivel. A hatósági határozatok – a jogszabályi követelményeket további vizsgálati szempontokkal kiegészítve – előírták a részletes környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását.

A beruházó a környezeti hatásvizsgálat elkészítésére cégünket az IMSYS Kft.-t kérte fel.  A munkába közel 20 független, elismert szakértőt vontunk be, köztük hazai egyetemek, intézetek, környezetvédelmi egyesületek ill. mérnöki irodák neves képviselőit.

A közel 1 évig tartó helyszíni mérésekkel alátámasztott környezeti hatásvizsgálatot a jelenlegi állapot feltérképezésével kezdtük, majd az alapállapotot figyelembe véve megvizsgáltuk az új gyár hatásait. Az eredményeket összevetettük a vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi egészségvédelmi és egyéb törvényi előírásokkal. A környezeti hatások vizsgálata a beruházás mindhárom fázisára kiterjedt (telepítés, megvalósítás, felhagyás), valamint a normál üzemi körülményeken túl a lehetséges havária eseményeket (balesetek) is elemeztük. A tervezett környezetvédelmi intézkedéseken túlmenően ahol indokoltnak tartottuk, további megelőző ill. hatáscsökkentő megoldásokat javasoltunk.

Az elvégzett vizsgálatok legfontosabb következtetése: Az Elérhető Legjobb Technikát (BAT) alkalmazó tervezett új gyár a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelel, hatásai környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból elfogadhatók. Hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján kijelenthető továbbá, hogy a beruházás létesítése és az üzem működése pozitív társadalmi-gazdasági hatásai révén hozzájárul a régió fejlődéséhez (munkalehetőség, adóbevételek, közösségi támogatások stb.).

A tervezett tevékenység részletes bemutatását és az elvégezett környezeti hatásvizsgálat eredményeit a környezeti hatástanulmány tartalmazza, melyeket az alábbiak összefoglalunk.

tartalomjegyzék

2.1.   Alapinformációk

 

Tervezett tevékenység:                      Zöldmezős cementgyár létesítése és üzemeltetése a Lábatlani Cementgyár helyett

Létesítmény megnevezése:              Nyergesújfalui Cementgyár

Beruházás helyszíne:                        Nyergesújfalu Ipari Park tervezett bővítési területe
(A tervezett létesítmény elhelyezkedése és a gyárterület látványtervei az 1. mellékletben láthatók)

Alkalmazott technológia:                    Száraz eljárású cementgyártási technológia, mely a Legjobb Elérhető Technikát (BAT)[1] alkalmazza

Beruházás értéke:                             ~65 milliárd Ft

Névleges kapacitás:                           4000 t klinker/nap (1,77 millió t cement/év)

Tervezett üzembe helyezés:             2010

Tervezett üzemidő:                            ~100 év

Foglalkoztatottak száma:                   ~280 fő (Lábatlani munkahelyek megőrzése és további 52 munkahely teremtése).

 

2.2.   Tervezett technológia és tevékenység ismertetése

2.2.1      Cementgyártás

A tervezett új cementgyárban a Holcim Hungária Zrt. a piaci igényeknek megfelelő szabványos cement termékeket kíván előállítani. A hatékony és környezetkímélő gyártás érdekében száraz eljárású, 5 fokozatú hőcserélővel és égetőkamrás előkalcinálóval ellátott korszerű technológiai rendszer kiépítését tervezik, mely megfelel a Legjobb Elérhető Technikának (BAT).

A gyártási technológia folyamata az alábbi részekre bontható:

·         Nyersanyagellátás;

·         Nyersanyagok, korrekciós- és adalékanyagok előkészítése;

·         Tüzelőanyag kezelés és előkészítés;

·         Klinkergyártás/égetés;

·         Cementgyártás/őrlés

·         Cementtárolás és csomagolás.

 

A cementgyártási folyamat lényege, hogy a kitermelt nyersanyagokat (mészkő, márga) kis mennyiségű korrekciós anyagokkal (pl. homok, vasoxid) együtt finomra őrlik, majd tüzelőanyagok felhasználásával magas hőmérsékleten kiégetik. A képződő félkész terméket (klinker) a cement típusától függően szabványos adalék- és kötésszabályozó anyagok (pl. salak, pernye, gipsz) hozzáadásával újra megőrlik. Az így elkészült cement termékeket a vevői igényeknek megfelelően zsákokba vagy cementszállító járművekbe töltik.

 

A termelési folyamat minden lépését a legkorszerűbb számítógépes folyamatirányítási rendszer szabályozza, melyet elektronika és folyamatszabályozás terén jól képzett szakemberek felügyelnek.

Az új létesítményben a tárolóterek, üzemi épületek és technológiai berendezések zárt rendszerűek, megfelelő kiporzás- és zajvédelemmel ellátva.

A termelés során hulladékok és egyéb maradékanyagok (salak, pernye, ipari szennyvíz stb.) nem képződnek, a berendezések karbantartása és az irodai tevékenység során képződő hulladékok mennyisége a termelés anyagáramához képest elenyésző.

A Holcim Hungária Zrt. új cementgyárában ún. integrált irányítási rendszer bevezetését tervezi, amely 2000 óta mindkét magyarországi Holcim cementgyárban működik. Mindez magába foglalja a független, akkreditált szervezet által ellenőrzött és tanúsított Minőségirányítási Rendszert (MIR-ISO 9001), Környezetközpontú Irányítási Rendszert (KIR-ISO 14001) továbbá Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer (MEBIR-OHSAS 18001).

A termék előállításához alapvetően természetes eredetű alapanyagok kerülnek felhasználásra. A cementgyártási technológia kedvező adottságai révén lehetőség van megfelelően előkészített hulladékalapú helyettesítő anyagok környezetbarát hasznosítására is, melyet régóta széles körben alkalmaznak világszerte. A klinkergyártás során felhasználásra kerülő anyagokat és azok arányait az 1. ábra szemlélteti.

 

Az előállított klinkert adalék- és kötésszabályozó anyagokkal (pernye, gipsz, granulált kohósalak, nagy tisztaságú mészkő) őrlik össze. Az adalékanyagok arányát szabványban írják elő a cement típusától függően. Az összes cement termékre vetítve a klinker aránya kb. 70%.

 

1. ábra                          Klinkergyártáshoz használt anyagok

 

Az Elérhető Legjobb Technikát alkalmazó új üzem létesítése ill. a technológiaváltás eredményeképpen a bezáró Lábatlani Cementgyárral összevetve az alábbi lényeges változások várhatók:

·         50%-al kevesebb fajlagos tüzelőanyag felhasználás

·         Lényegesen alacsonyabb levegőbe történő fajlagos kibocsátások (por, NO_x, SO₂, CO₂ stb.)

·         Lakott területektől távoli telepítés: minimális levegő- és zajterhelés lakott területeken

·         Tized annyi fajlagos vízfelhasználás

·         Korszerű létesítmények, kedvezőbb megjelenés

2.2.2      Kapcsolódó tevékenységek

A Holcim Hungária Zrt. által tervezett cementgyártási tevékenységhez a telephelyen belül és kívül további kapcsolódó műveletek is tartoznak.

 

A telephelyen belüli kiegészítő tevékenységek közül az alábbiakat lehet megkülönböztetni:

·         Mérés, ellenőrzés, laboratóriumi vizsgálatok 

·         Adminisztráció, szociális és egészségügyi ellátás

·         Karbantartás

·         Telephelyen belüli anyagmozgatás

 

A gyártelepen kívüli kapcsolódó tevékenységek a következők:

·         Nyersanyagbányászat

o        Mészkő – Kecskekői mészkőbánya

o        Márga – Berseki márgabánya

o        Homok – Almásneszmélyi homokbánya

·         Ki- és beszállítás

o        Távolsági szállítószalagos szállítás

o        Közúti szállítás

o        Vasúti szállítás

 

A kapcsolódó tevékenységek közül ki kell emelni, hogy a ki- és beszállítandó anyagmennyiség közel kétharmad részét környezetkímélő módokon szállítják (vasút és távolsági szállítószalag).

 

A fennmaradó egyharmad részt teherjárművekkel, közúton fogják szállítani a nappali órákban. A Lábatlani Cementgyár bezárásával és a környezetkímélő szállítási módok növelésével a jelenlegi közúti forgalom az adott útvonaltól függően, összességében legfeljebb néhány százalékkal nő vagy csökken. Az új cementgyárhoz kapcsolódó közúti forgalom döntő többsége (~90%) a meglévő és tervezett útfejlesztéseknek köszönhetően a lakott területeket el fogja kerülni. A környező települések közül Tátot, Tokodot, Tokodaltárót, Dorogot a cementgyárhoz kapcsolódó forgalom már ma is elkerüli a közelmúltban átadott elkerülő útnak köszönhetően. A további fejlesztések a 2005-ben elfogadott Megyei Területrendezési Terv szerint valósulnak meg, mely a többi település esetében is lényeges forgalomcsökkenést fog eredményezni, beleértve a cementgyárhoz kapcsolódó közúti forgalmat is.

 

tartalomjegyzék

Az alábbi fejezetben szakterületenként összefoglaljuk a környezeti hatásvizsgálat eredményeit röviden bemutatva a közreműködő szakértőket, ill. a vizsgálatokat és alkalmazott módszereket is.

3.1.   Levegőtisztaság-védelem

3.1.1      Közreműködő szakértők

Dr. Kőmíves József, egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Általános és Analitikai Kémia Tanszék, Levegőszennyezés Vizsgáló-Laboratórium.

Szakterülete a légszennyező anyagok környezetbe jutó és környezetben jelen lévő mennyiségeinek vizsgálata és az ezekkel kapcsolatos mérések és monitoring rendszerek tervezése, működtetése felügyelete. Vizsgálatait főként az alábbi területeken végzi:

·         Pontforrások légszennyező anyag kibocsátása (1995 óta).

·         Munkahelyi légtér vizsgálatok (1993 óta)

·         Környezeti levegőminőség vizsgálatok (1993 óta)

·         Monitoring rendszerek tervezése, működtetése (1995 óta).

·         Telepített mérőkészülékek összehasonlító vizsgálata a referencia módszerekkel

·         Hulladékalapú helyettesítő anyagok cementipari együttégetéses hasznosításának levegőtisztaság-védelmi szempontú vizsgálata

·         Hulladékégetők légszennyező anyag kibocsátásainak vizsgálata

·         Nagy teljesítményű tüzelőberendezések, erőművek kibocsátásainak vizsgálata,

·         Ipari, vegyipari létesítmények illékony szerves anyag és egyéb légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

·         Levegőminőség vizsgálatok vegyipari gyárak, közlekedési utak környezetében.

·         Munkahelyi légterek vizsgálata illékony anyagok, por- és egyéb légszennyezők kibocsátásával járó munkahelyeken

·         Környezeti hatásvizsgálatok, felülvizsgálatok és teljesítményértékelések vizsgálati és szakértői munkáinak elkészítése.

Referenciáinak, referencia helyeinek és munkáinak száma több száz. A cementiparban kibocsátás mérések, monitoring rendszerek tervezése és ellenőrzése terén évek óta rendszeresen végez szakértői munkát.

 

Szabó László, okleveles környezetmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem. 2002. óta az IMSYS Kft munkatársa. A környezetvédelmi üzletág szakértője és az IMSYS Kft. Levegőszennyezés vizsgálólaboratóriumának vizsgálómérnöke. Szakterülete a levegőtisztaság védelmi szakértői munkák, engedélyeztetési dokumentációk és légszennyező anyag kibocsátás vizsgálatok elvégzése. Főbb tevékenységei:

·         Környezeti hatásvizsgálatok, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek levegőtisztaság-védelmi fejezeteinek készítése, pontforrás engedélykérelmek elkészítése.

·         Helyhez kötött légszennyező források transzmissziós modellezése, hatásterület meghatározása.

·         Emissziós (pontforrások légszennyező anyag kibocsátása) és munkahelyi légtér vizsgálatok.

3.1.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

A beruházás környezetében a jelenlegi levegőminőség állapotának meghatározása hivatalos adatbázisok felhasználásával és helyszíni akkreditált laboratóriumi mérések eredményei alapján történt. A közvetlen hatásterület és szűkebb környezetének állapotára vonatkozóan az Országos Meteorológiai Intézet (OMSZ) adatbázisa szolgáltatott kiindulási alapot, mely az országra általánosan jellemző háttéradatokat bocsátotta rendelkezésre. A levegőminőség jelenlegi állapotának minél pontosabb meghatározása érdekében a Bálint Analitika Kft. akkreditált laboratóriuma (akkreditálási szám: DAP-PL-3432.00) a közvetlen hatásterületen helyszíni levegőminőségi méréseket is végzett a vonatkozó előírások és szabványoknak megfelelően.

Az új gyár hatásterületétől távol eső tágabb környezet településeinek levegőminőségi állapota az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat (OLM) és a Regionális Immissziós Vizsgáló (RIV) mérőhálózat adatai alapján becsülhető, melyek többnyire a legrosszabb esetet reprezentálva forgalmas nagyvárosok szennyezettségének állapotát mérik, mely nem tekinthető reprezentatívnak kisebb települések vagy nem lakott területrészek esetében. Az OLM és a RIV mérőhálózatok alapján Komárom-Esztergom Megye 2005 évre vonatkozó levegőminőségi adatainak értékelését és a megelőző évek adataival való összehasonlítását az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása végezte el a hatályos jogszabályi előírások és vonatkozó szabványok alapján. 

Az új gyár technológiai leírását, az alkalmazott környezetvédelmi intézkedéseket és a levegőbe történő várható kibocsátásokat a tervezett technológia ismeretében a beruházó szolgáltatta. A kibocsátások hatására fellépő levegőterhelést a környezetvédelmi szakmában alkalmazott és a hatóságok által elfogadott matematikai modellezési módszerekkel határoztuk meg. A széles körben alkalmazott és jelen esetben is használt IMMI szoftver a Ta-Luft alapú Gauss-féle terjedési modellen alapul. Ellenőrzésképpen a vizsgálatokat a LÉTRA (LÉgszennyező anyag TRAnszmisszió) nevű MSZ 21457-21460 szabványsorozaton alapuló szoftverrel is elvégeztük. A bemenő adatok között a beruházó tervei alapján megadtuk a kibocsátó források számát, elhelyezkedését, geometriai és egyéb adatait (magasság, átmérő, kilépési sebesség, hőmérséklet, kibocsátott véggáz mennyiség és légszennyező anyag koncentráció). A modellezéshez szükséges meteorológiai paraméterek megadásakor a Táti meteorológiai mérőállomás sokéves adatait használtuk fel, melyet az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztálya bocsátott rendelkezésre.

A levegőterhelés vizsgálatakor az elővigyázatosság elve alapján – a lehető legrosszabb esetet feltételezve – a legmagasabb várható kibocsátásokkal végeztük a modellezést. A levegőtisztaság-védelmi szempontú hatásterület lehatárolása a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai alapján történt. A hatásterület állapotváltozásán túlmenően részletesen bemutattuk a környező ill. ügyfélként bejelentkezett településeket érő hatásokat is, összevetve a megengedett egészségügyi határértékekkel. Amelyik településen megbízható információ állt rendelkezésre az alapállapot vonatkozásában ott ezeket is megadtuk.

A gyár kibocsátásain túlmenően vizsgálni kellett a kapcsolódó tevékenységek levegőterhelő hatását is, mely jelen esetben a közúti szállítás esetében értelmezhető. A tevékenységhez kapcsolódó forgalmi adatokat a beruházó bocsátotta rendelkezésre. A szállítási útvonalak meghatározása – a gyár tervezett üzemidejére vonatkozóan – a meglévő és megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseket figyelembe véve történt. A jelenlegi úthálózat forgalmi adatai az ÁKMI Országos Közúti Forgalomszámlálás című kiadványa, valamint helyszíni forgalomszámlálások alapján határoztuk meg. A gyár működéséhez kapcsolódó közúti forgalom levegőterhelésének vizsgálatát szintén az IMMI modellező szoftver segítségével végeztük.

3.1.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A beruházás létesítése és felhagyása során környezetre káros mértékű levegőterhelés nem várható:
• Az üzem és távolsági szállítószalag a lakott területeken kívül létesül
• Az építkezés környezetében, valamint a munkához kapcsolódó szállítási útvonalak mentén átmeneti kis mértékű levegőterhelés növekedés várható

·         A tervezett cementgyár megfelel az Elérhető Legjobb Technika (BAT) követelményeinek, mellyel a működés során a levegőbe történő kibocsátásokat minimalizálják:

o        Száraz eljárású, 5 fokozatú hőcserélővel és égetőkamrás előkalcinálóval ellátott korszerű technológiai rendszer kiépítése

• A nedves eljárású Lábatlani Cementgyárral összehasonlítva ~50 %-al kevesebb fajlagos tüzelőanyag felhasználás, mely egyúttal alacsonyabb fajlagos kibocsátásokat is eredményez
• A klinkergyártó rendszerben a füstgázokkal szemben turbulens ellenáramban nagy mennyiségű bázikus nyersanyag áramlik, a hőmérséklet és füstgázok tartózkodási ideje rendkívül magas, a klinkergyártás oxigénfelesleggel történik és a távozó füstgázt gyorsan lehűtik, melyek eredményeként a szerves anyagok tökéletes égése biztosított, a dioxin és furán vegyületek lebomlanak ill. újra keletkezésük nem jön létre, valamint a savas gázokat a rendszer semlegesíti, a nehézfémek pedig a klinkerbe épülnek be stabil formában.

o        A termelést korszerű számítógépes folyamatszabályozó rendszer irányítja és felügyeli, mely jelentősen hozzájárul a levegőbe történő kibocsátások minimalizálásához.

o        A technológiai folyamatok, berendezések és tárolóterek zártak, nagy leválasztási hatásfokú (99,999 %) zsákos portalanító berendezésekkel ellátva, ezért diffúz porkibocsátás nem várható.

o        A nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását SNCR[2] rendszerrel ill. megosztott tüzelés alkalmazásával (hulladékalapú helyettesítő anyagok felhasználása) csökkentik.

o        A megfelelően előkészített hulladékalapú helyettesítők tervezett szabályozott módon történő hasznosítása érdemben nem befolyásolja a levegőbe történő kibocsátásokat.

o        A tervezett hulladékalapú ásványi cementadalék hasznosítás csökkenti a széndioxid és egyéb klinkergyártásból származó légszennyező anyagok kibocsátását

 

• Kibocsátások értékelése:

o        Az alkalmazott technológia várható kibocsátásai megfelelnek a Magyarországon és az Európai Unióban egységesen előírt szigorú kibocsátási határértékeknek.

o        A cementgyártási technológiára alapvetően a por-, nitrogén-oxidok (NOx) és kéndioxid (SO₂) kibocsátások jellemzők, melyek várható fajlagos értékei az új gyár esetében megfelelnek az Elérhető Legjobb Technika (BAT) referenciaértékeinek ill. a bezáró Lábatlani Cementgyárral összevetve lényegesen alacsonyabbak:

 

1. táblázat     Főbb fajlagos kibocsátások összehasonlítása (pontforrások)

 

o        A bezáró Lábatlani Cementgyárral összevetve a közel négyszer nagyobb kapacitással üzemelő új gyár fő kibocsátásai egységnyi termékre vetítve lényegesen alacsonyabbak, valamint összességében is kedvezőbbek ill. közel azonosak:

2. táblázat     A Nyergesújfalui és a Lábatlani Cementgyár egységnyi termékre vetített és összes fő kibocsátásainak összehasonlítása (összes forrás)

o        Az új gyár egységnyi termékre vetített CO₂ kibocsátása a jelenleg üzemelő Lábatlani Cementgyárral összevetve kb. 30%-al lesz alacsonyabb.

• Kibocsátások környezetre gyakorolt hatásainak értékelése:

o        A levegőtisztaság-védelmi szempontból lehatárolható közvetlen hatásterület lakott területet nem érint.

o        Az új cementgyár a környező lakott területek levegőminőségét érdemben nem befolyásolja, a hatás legtöbb esetben nem kimutatható ill. a legrosszabb esetben sem éri el az egészségügyi határérték 3%-át:

3. táblázat     Az új gyár hatása a környező települések levegőminőségére az egészségügyi határértékkel szabályozott komponensek esetében.

 

o        A hatásterületen kívüli terhelt levegőminőségű településeken pl. Dorogon és Esztergomban a tervezett beruházás hatása nem kimutatható.

o        A tervezett üzem országhatáron átterjedő káros mértékű levegőterhelést nem okoz.

o        Esetleges havária események (tűz, robbanás) rövid idejű levegőterhelő hatása lokálisan jelentkezik, lakott területeket nem érint, melynek környezeti hatásai az előírt üzembiztonsági, munkabiztonsági előírások betartása esetén minimalizálhatók.

o        A kapcsolódó szállítási tevékenység során környezetre káros mértékű levegőterhelés nem várható:

• Az alapanyagok és kész termékek kb. kétharmadának ki- és beszállítása levegőtisztaság-védelmi szempontból környezetkímélőnek tekinthető szállítószalagos és vasúti szállítás segítségével történik. A fennmaradó kb. egyharmad rész szállítása teherjárművel a nappali órákban, közúton történik
• A szállítási útvonalak mentén az új gyárhoz kapcsolódó járulékos közúti forgalom kimutathatatlan mértékű levegőminőség változást okoz, mely a mérés bizonytalanságán belül marad. A jelenlegi közúti forgalom következtében meglévő kb. 30 m hatásterület az új létesítmény hatására kimutathatóan nem változik meg
• Figyelembe véve az új telephelyet ill. a bezáró Lábatlani gyár megszűnő forgalmát, valamint a meglévő és megvalósuló infrastruktúra fejlesztéseket az új beruházáshoz kapcsolódó közúti forgalom döntő többsége a lakott területeket várhatóan elkerüli

3.2.   Talaj-, felszín alatti víz-védelem

3.2.1      Közreműködő szakértők

Dr. Völgyesi István (VÖLGYESI Mérnökiroda Kft.), okleveles geológusmérnök, hidrogeológus 1962 Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, okleveles építőmérnök, vízépítő mérnök 1976 Budapesti Műszaki Egyetem, műszaki doktor, 1983 Budapesti Műszaki Egyetem. W-V 12 Vízkészlet-gazdálkodási szakértő (Kamarai szám: 01-4799). Szakterületei:

·         Hidrogeológiai feltárás, monitoring és adatelemzés

·         Vízbázisok védőidomai, szivárgáshidraulikai modellezés (különösen a felszíni víz - talajvíz kölcsönhatások területén: parti szűrés, talajvízszint-szabályozás szivárgókkal, mederellenállás, árvédelmi töltések, regionális modellek).

·         Kitermelhető felszínalatti vízkészletek meghatározása

·         Környezeti hatástanulmányok

 

A VÖLGYESI Mérnökiroda Kft 1998-ban alakult, és elsősorban dr. Völgyesi István ügyvezető munkájára, tapasztalataira és innovációs készségére támaszkodva működik. Az ügyvezető szakmai múltja határozza meg tehát azokat a szakterületeket, ahol a cég eredményes munkákat végezhet. Ilyenek:

·         Vízbeszerzési tanulmányok, vízbázisok telepítése, hidrogeológiai védőterületek meghatározása. Számtalan kisebb-nagyobb (esetenként több évtizede zavartalanul működő) kút, kúttelep és teljes vízbázis (pl. Győr-Szőgye, Mohács-szigeti vízbázisok, Mosonmagyaróvár) tervezése, építésük művezetése után, Mongóliában és Algériában, sivatagi körülmények között végzett hasonló tevékenységek tapasztalatai birtokában vállalkoznak az utánpótlódási viszonyokat is tisztázó munkákra.

·         Szivárgáshidraulikai matematikai modellezés. Saját szoftverekkel, illetve a "gyári" szoftverek hatékonyabb működését biztosító segédprogramokkal dolgozva - sok kisebb modell mellett - itthon elsőként készítettek a gyakorlatban is alkalmazható nagytérségi modellt a Kisalföld, a Maros-hordalékkúp, a Duna-Tisza köze, illetve a Nyírség területére.

·         A műszaki fejlesztés területén különböző kutatók szakirodalomban megjelent elméleti eredményeinek a gyakorlatba való átültetése. Ennek keretében - különösen a felszíni és felszín alatti vizek kapcsolatának (ezeken belül: parti szűrés) kérdéskörében – már több újszerű megoldást alkalmaztak, és sor került az alkalmazások (szakirodalmi nívódíjakkal honorált) publikálására is.

·         Szivárgáshidraulikai modellezések a hidrogeológiai védőterületek meghatározására a vízbázisvédelmi programban: Sükösd-Érsekcsanád, Aszód, Komárom-Koppánymonostor, Érd, Dunafalva, Hercegszántó, Nagylózs, Diósd, Dunavecse-É, Apostag-Dunaegyháza, Tiszakeszi-Ároktő, Pacsa, MIRA keserűvíz.

Melegh Csongor, okleveles geológusvíz- és környezetvédelem szakirány Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Geológus szak. Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére és dokumentálására jogosító engedély K-F-Z Felszíni vízminőség-védelem, K-F-J Felszín alatti víz- és talajvédelem. Szakterületei:

·         Tényfeltárási munkák: talaj és talajvíz-szennyezettségi vizsgálatok elvégzése szükséges ingatlanok vásárlását, ingatlan beruházásokat megelőzően, valamilyen környezetszennyező természeti csapás vagy ember okozta káresemény után, technológiai felülvizsgálatok során, továbbá bizonyos esetekben hatósági előírásra. Ennek részeként fúrásos feltárások, mélységi rétegszelektív vízmintavételezés, akkreditált mintavételezést, akkreditált laboratóriumi vizsgálatok, környezeti kockázatelemzés az adott szennyeződés megítéléséhez, hatósági engedélyezéshez szükséges dokumentációk összeállítása.

·         Kármentesítési, kivitelezési feladatok: A kármentesítés célja a veszélyeztettet földtani közegek illetve a felszín alatti vizek minőségének megőrzése és az eredeti állapotok visszaállítása. a leghatékonyabb mentesítési technológia kiválasztása, engedélyeztetés, helyszíni kivitelezés, folyamatos műszaki felügyelet.

·         Monitoring tevékenység: Monitoring tevékenységekre a felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségi állapotának folyamatos nyomon követésekor van szükség. Ennek része talajvízfigyelő kúthálózatok tervezése és kivitelezése, folyamatos (akkreditált) mintavételek biztosítása, (akkreditált) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, mérési adatok feldolgozás, értékelése, hatósági bevallások, jelentések elkészítése.

·         Szakértői, tanácsadói tevékenység: beruházások előkészítése (megvalósíthatósági tanulmányok és környezeti hatásvizsgálatok készítése), környezetvédelmi felülvizsgálatok és auditok bonyolítása, hazai és európai uniós pályázatok szakmai tartalmának elkészítése.

·         Akkreditált környezetvédelmi mintavétel: az MSZ ISO 17025:2000 szabvány alapján kiépített akkreditál laboratórium működtetése, melyet az Európában vezető pozíciót betöltő Német Akkreditálási Rendszer Vizsgálóval (DAP) tanúsíttatott. Vizsgálati kör: talajvíz, felszíni víz, ivóvíz, szennyvíz, hulladék, folyékony települési hulladék, iszap és talaj.

 

Balabás Beáta, okleveles hidrogeológus-mérnökgeológus Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Hidrogeológiai-mérnökgeológiai szakirány. Környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére és dokumentálására: K-F-Z Felszíni vízminőség-védelem, K-F-J Felszín alatti víz- és talajvédelem. Szakterület:

·         Tényfeltárási munkák: talaj és talajvíz-szennyezettségi vizsgálatok elvégzése, fúrásos feltárások, mélységi rétegszelektív vízmintavételezés szakmai irányítása, akkreditált mintavételezés, hatósági engedélyezéshez szükséges dokumentációk összeállítása.

·         Kármentesítési, kivitelezési feladatok: engedélyeztetés, helyszíni kivitelezés, folyamatos műszaki felügyelet.

·         Monitoring: felszín alatti víz és földtani közeg szennyezettségi állapotának folyamatos nyomon követése, talajvízfigyelő kúthálózatok tervezése és kivitelezése, folyamatos (akkreditált) mintavételek biztosítása, (akkreditált) laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, mérési adatok feldolgozás, értékelése, hatósági bevallások, jelentések elkészítése.

·         Szakértői, tanácsadói tevékenység: beruházások előkészítése: megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatásvizsgálatok, környezetvédelmi felülvizsgálatok és auditok.

·         Akkreditált környezetvédelmi mintavétel: vizsgálati kör: talajvíz, felszíni víz, ivóvíz, szennyvíz, hulladék, folyékony települési hulladék, iszap és talaj.

3.2.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

Az elvégzett vizsgálatok során különös figyelmet fordítottunk a tervezett létesítménytől északi irányban lévő ivóvíz termelő kutakra (Zoltek kutak és Táti kutak).

A tervezési területen és annak környezetében lévő földtani közeg és a felszín alatti víz alapállapotának jellemzésére a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok ill. nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok felhasználásán túlmenően helyszíni akkreditált talaj ill. talajvíz mintavételeket és méréseket végeztünk.

Az alapállapot-felvétel során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a következő módszertani elveket követtük. A felderítő tényfeltárás során végzett fúrásokat gépi eljárással, az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabványban rögzített minőségbiztosítási elvárásnak és az MSZ 21470-1:1998, illetve az MSZ 4488:1976 szabványokban rögzített mintavételi előírásoknak megfelelően hajtottunk végre. A felszín alatti vízmintavételt az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabványban rögzített minőségbiztosítási elvárásnak és az MSZ 21464:1998 szabványokban rögzített mintavételi előírásnak megfelelően hajtottunk végre. A mintavétel érdekében az építési munkálatok előkészítését segítő talajmechanikai furatok közül ötöt ideiglenes vízmintavételi ponttá képeztük ki szűrőcső alkalmazásával. A mintavételezést a DAP-PL-3838.00/00M04 számon akkreditált IMSYS Kft. végezte. A vételezett talaj- és talajvízminták szennyező anyag tartalmának meghatározása akkreditált környezetvédelmi laboratóriumban történt. A vételezett talaj- és talajvízmintákat általános vízkémiai komponensekre, összes alifás szénhidrogénekre és toxikus fémekre, félfémekre vizsgáltattuk be.

Mivel a cementgyár normál üzemmenetben közvetlenül nincs hatással a talajra, felszín alatti vizekre ill. vízbázisokra, ezért rendellenes működés ill. havária (baleset) jellegű események kerültek részletes elemzésre, valamint közvetett hatásként a légszennyező anyagok kiülepedésének hatását is megvizsgáltuk.

 

A modellvizsgálatok – az elővigyázatosság elve alapján – a feltételezhető legrosszabb esetekkel történtek, melyek bekövetkezési valószínűsége egyébként rendkívül csekély:

• Baleset ér egy gázolaj üzemanyagot beszállító gépjárművet, melynek következtében 1 m³ = 850 kg gázolaj kerül a Tát-Nyergesújfalu út dunai oldalán, víznyerő kutakhoz legközelebbi ponton a talajvízbe (ennek valószínűsége <7·10^-6 1/év, azaz hétmillió évente egyszer)
• Folyamatosan - 50 éven át - gázolaj kerül a talajvízbe a gyár üzemanyag kútjánál, napi 10 l = 8,5 kg mennyiségben (nem a normál üzemmenethez tartozik, nem is havária; valószínűsége szinte nulla).
• Folyamatosan - 50 éven át - nitrát kerül a talajvízbe a hőcserélő mellett található karbamid tartályból, napi 10 kg mennyiségben (nem a normál üzemmenethez tartozik, nem is havária; valószínűsége szinte nulla).
• Folyamatosan - 50 éven át - nehézfém kerül a felszínre a gyár kéményéből távozó füstgázból (megengedhető legnagyobb kibocsátással számolva), a csapadék hatására történő nedves kiülepedés miatt.

 

A tervezett üzem hatásainak meghatározását a széles körben használt – véges differenciák módszerét alkalmazó – MODFLOW matematikai modellező szoftverrel végeztük. A modellt a helyszíni mérések eredményeivel kalibráltuk. A modellvizsgálat a tervezett gyártól déli irányban található dombok és a Duna közti terület felszín alatti vizeinek állapotát, áramlását, és ezen áramlások révén mozgatott szennyeződések terjedését értékeli, figyelembe véve a Duna parton lévő ivóvíz termelő kutakat.

 

3.2.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A beruházás létesítése és felhagyása során a környezetvédelmi szempontból kifogástalan állapotú munkagépek, építési anyagok használatával nem várható talajt szennyező hatás.
• A tervezett cementgyár működése nincs káros hatással a talajra, felszín alatti vizekre, ivóvíz bázisokra:
• A gyár üzemelése során nincs talajba ill. felszín alatti vízbe történő közvetlen szennyezőanyag kibocsátás
• A gyár közvetett módon (nedves ülepedés) sincs kimutatható hatással a talajra, felszín alatti vizekre, ivóvíz termelő kutak vízminőségére
• A Táti és Zoltek Zrt. üzemeltetésében működő víznyerő kutaktól a tervezett üzem megfelelő távolságban létesül (a beruházást ebből eredő jogszabályi korlátozás nem érinti)
• A tervezett létesítmény havária esetén (legrosszabb eseteket feltételezve) sem jelent káros kockázati tényezőt a talajra és felszín alatti vizekre, beleértve Táti és a Zoltek Zrt. üzemeltetésében működő víztermelő kutakat is
• A víztermelő kutak biztonsága érdekében talajvízfigyelő kutak kerülnek kiépítésre (talajvíz monitoring rendszer)

Összegezve a tervezett beruházás nincs káros hatással a talajra, felszín alatti vizekre, és ivóvíz termelő kutak vízminőségére.

  tartalomjegyzék

3.3.   Felszíni víz-védelem

3.3.1      Közreműködő szakértők

Fülöp Bence, okleveles építőmérnök. Környezetvédelmi szakértőként szakterülete környezetvédelmi projektek vezetése hazai és nemzetközi pénzügyi és egyéb érintett szervezetek részére. Főbb referenciái:

·         Közreműködés nemzetközi, Uniós és hazai joganyagok, stratégiák kidolgozásában

·         a Kohéziós Alap 2007-13 projektértékelés (ivóvíz, szennyvíz, csatorna, hulladékgazdálkodás, megújuló energiák, természet és vízminőség védelem, árvízvédelem) – Nemzeti Fejlesztési Hivatal

·         Környezetvédelmi szakértői munkák a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából

·         Szakértői munkák a soproni városi szennyvíztisztítási ISPA tanácsadó csoportban

·         Projekt menedzseri és tanácsadói munka a PEA (Projekt Előkészítő Alap) EU finanszírozta projektben

·         Közreműködés a Homokhátság Regionális Hulladékkezelési Projekt (ISPA/Kohéziós Alap) tenderkiírásában

·         Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep Építéséhez Kapcsolódó Magyar és Uniós Jogszabályok és Szabványok Gyűjteményének elkészítése.

·         Zagyva-Tarna Vízgyűjtőgazdálkodási Terv (ISPA) feladat kiírás.

·         Közreműködés a Szeged Városi Szennyvíztisztító Telep (ISPA) terv és a tender dokumentáció elkészítésében

·         Városi szennyvíztisztítók tervezése, megvalósíthatósági tanulmányok készítése elvi vízjogi engedélyeztetése.

 

Honti Márk, okleveles építőmérnök, külső szakértő, Trinity Környezetvédelem. Szakterületei és főbb referenciái:

·         Eutrofizálódás, vízminőségi és ökológiai modellezés.

·         Alkalmazott matematika. Programozás és térinformatika.

·         Tudományos kutatás elsősorban a vízminőségi és ökológiai modellezés területén. Automata fitoplankton monitoring program végrehajtása.

·         Kármentesítések tervezése és kivitelezése, közműhálózatok állapotának felmérése, KAC és egyéb pályázatok elkészítése.

·         Automata, interneten követhető meteorológiai mérőhálózat kiépítése, telepítés és szoftverfejlesztés.

·         Kisvízgyűjtők tápanyagterhelésének becslése érzékenységi paraméterekkel: térinformatikai szoftverfejlesztés.

·         A késleltetett fluoreszcencia spektroszkóp továbbfejlesztése c. OTKA projekt: alkalmazott kutatás a fitoplankton monitoring és modellezés területén.

·         EU Kohéziós Alap támogatásra pályázó beruházások pályázati anyagainak bírálata a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megrendelésére. Pályázati témakörök: Árvízvédelem, vízrendezés, eutrofizálódás, természetvédelem.

·         Phytoplankton Online, az EU 5. keretprogramhoz tartozó kutatás-fejlesztési projekt kooperációban német, svéd és izraeli partnerekkel: Automata fitoplankton monitoring rendszer fejlesztése. Populációdinamikai és fotoszintézis modellezés.

·         Az éghajlatváltozás hatása a Balaton tápanyagterhelésére: Elemzés.

·         A Balaton vízpótlásának megvalósíthatósági tanulmánya: A vízháztartás statisztikai vizsgálata, éghajlatváltozási szcenáriók értékelése.

·         Kockázatelemző szakértői rendszer kifejlesztése a vízmű vállalat csőhálózatára: szoftverfejlesztés.

Kovács Ádám, okleveles építőmérnök külső konzulens, Trinity Környezetvédelem. Szakterületei és főbb referenciái:

·         Vízgyűjtő hidrológia,

·         Erózió, talajok tápanyagkörforgása,

·         Diffúz szennyezések, felszíni vizek transzportfolyamatai. Térinformatika.

·         Tudományos kutatás elsősorban a diffúz szennyezések modellezése területén. Anyagmérleg számítások végrehajtása esettanulmány-térségeken.

·         Térinformatikai feladatok ellátása az M7-es autópálya bereki szakaszának hidrológiai tanulmánytervéhez.

·         EU nemzeti jelentés: Kisvízgyűjtők tápanyagterhelésének becslése érzékenységi paraméterekkel. Módszertan kifejlesztése.

·         EU Kohéziós Alap támogatásra pályázó beruházások pályázati anyagainak bírálata a Nemzeti Fejlesztési Hivatal megrendelésére. Pályázati témakörök: Árvízvédelem, vízrendezés, eutrofizálódás, természetvédelem.

·         Hidrológiai modellek vizsgálata az EU Víz Keretirányelv követelményei szempontjából, kooperációban a Brüsszeli Szabadegyetem Hidrológiai Tanszékével. Dinamikus lefolyás-modellezés hazai teszt-vízgyűjtőn.

·         Térinformatikai feladatok ellátása lakópark látványtavának tanulmánytervéhez.

·         daNUbs, az EU 5. keretprogramhoz tartozó kutatás-fejlesztési projekt, kooperációban osztrák, német, holland, román, bulgár, görög partnerekkel. Vízgyűjtő hidrológia, erózió és diffúz tápanyag emissziók modellezése hazai teszt-vízgyűjtőkön.

·         Az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep bővítésének környezeti értékelése a Világbank Globális Környezetvédelmi Alapja számára: vízminőségi modellezés.

 

Gyarmati Beáta Zsuzsanna, környezetmérnök, Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2000. óta az IMSYS Kft munkatársa. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedéllyel rendelkező szakértő. A környezetvédelmi üzletág szakértője és az IMSYS Kft. Levegőszennyezés vizsgálólaboratóriumának vizsgálómérnöke. Szakterülete a felszíni vízvédelem, vízminőség védelem, levegőtisztaság védelmi szakértői munkák, engedélyeztetési dokumentációk és légszennyező anyag kibocsátás vizsgálatok elvégzése. Szakterülete:

·   Vízminőségi kárelhárítási tervek készítése

·   Környezeti hatásvizsgálatok, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek felszíni víz és levegőtisztaság-védelmi fejezeteinek készítése, pontforrás engedélykérelmek elkészítése.

·   Helyhez kötött légszennyező források transzmissziós modellezése, hatásterület meghatározása.

·   Emissziós (pontforrások légszennyező anyag kibocsátása) és munkahelyi légtér vizsgálatok.

 

Kulcsár Katalin, Okleveles környezetmérnök, Veszprémi Egyetem. Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére jogosító engedéllyel rendelkező szakértő. Szakterülete:

·   Szennyvízvizsgálatok, környezeti és munkahelyi zajmérések.

·   Laboratóriumi víz és szennyvíz vizsgálatok végzése.

·   Zajmérések, illetve a helyszíni és laboratóriumi vízvizsgálatok eredményeinek értékelése, összefoglaló tanulmányok készítése.

·   Környezeti hatásvizsgálatok, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek készítése.

3.3.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

A tervezett gyár vízforgalmi adatait és vízfelhasználással kapcsolatosan alkalmazott technológiai megoldásokat a beruházó adatszolgáltatása alapján értékeltük

A levegőbe történő kibocsátások (nehézfémek) – nedves kiülepedés és eróziós bemosódás révén – felszíni vizekre gyakorolt hatásainak becslését a SWAT (Neitsch et al., 2002,) nevű modellel számítottuk. Az eljárást az amerikai Mezőgazdasági Kutatási Szolgálat (USDA Agricultural Research Service) támogatásával fejlesztették. A SWAT modell fejlesztésének célja a vízgyűjtőkön folytatott emberi tevékenységeknek a vízháztartásra és a vízminőségre gyakorolt hatásainak szimulálása volt. A modell elsősorban komplex vízgyűjtőterületekre orientálódik, célja a vízháztartás, az üledék, a tápanyagformák, a peszticidek, nehézfémek és baktériumok sorsának nyomon követése a vízgyűjtőn és a vízfolyásokban. A modell fizikai alapú, vagyis minden olyan lényeges folyamat matematikai leírását tartalmazza, amely érdemben befolyásolja a vízháztartást és a vízminőséget. Ebből következően a módszer kiterjedt adatbázist igényel a vizsgálni kívánt terület meteorológiai-, domborzati-, talaj- és területhasználati viszonyairól valamint az emberi tevékenységek körülményeiről. Az eljárás a fizikai folyamatokat közvetlenül ezen adatokból kiindulva modellezi. A modell teljes mértékben térinformatikai környezetbe ágyazott, az ArcView GIS program alatt futtatható.

Az elővigyázatosság elve alapján a legrosszabb esetet figyelembe véve a megengedhető legnagyobb kibocsátásokat feltételezve történtek a modellszámítások.

3.3.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A beruházás létesítése és felhagyása során nem várható a felszíni vizeket érintő hatás.
• A gyár működése során az egységnyi termékre vetített ipari vízfelhasználás kb. tizedannyi lesz, mint a bezáró Lábatlani Cementgyárban, mellyel összességében is kb. felére csökken a felhasználás:
• A száraz eljárású cementgyártási technológia alkalmazása közvetlenül vízhasználatot nem igényel, ipari víz csak hűtési és kondicionálási céllal kerül felhasználásra (füstgázhűtés, őrlőmalmok, technológiai berendezések)
• A technológiai berendezések hűtővízkörei zártak, a felhasznált vizet lehűlést követően újra felhasználják, így pótolni csak a párolgási veszteséget kell
• Szociális vízhasználat jellemzően az irodaépületekben, öltözőkben, mosdókban jelentkezik, melyet a Hétforrás Kistérségi Vízmű Kft. biztosít a Zoltek Zrt. által előállított ivóvízből.
• A gyártási technológia során ipari szennyvíz nem keletkezik.
• A kis mennyiségben keletkező kommunális szennyvíz zárt csatornahálózaton keresztül csatlakozik közüzemi hálózatba, melynek elsődleges befogadója a városi és ipari szennyvizet együttesen kezelő városi szennyvíztisztító telep, mely a Nyergesújfalui Vízszolgáltató és Szennyvízkezelő Kft. üzemeltetésében működik, a tisztított víz befogadója a Duna.
• Az ipari terület burkolt felületeire lehulló csapadékot elválasztott rendszerű csapadékgyűjtő csatornákon keresztül összegyűjtik. A potenciális szennyeződésnek kitett felületekről származó összegyűjtött csapadékvizeket a jogszabályban előírt vízminőséget garantáló, alkalmazási engedéllyel rendelkező olaj- és homokfogó kisműtárgyon keresztül vezetik át. A telephelyen belüli csapadékvíz hálózat az Ipari Park rendszerébe fog csatlakozni, mely a tiszta csapadékvizet a Duna folyamba bocsátja be parti bevezetéssel.

• A levegőbe történő kibocsátásokból nedves ülepedéssel és erózióval történő bemosódás révén (nehézfémek) nincsen kimutatható hatás a felszíni vizekre.
• Figyelembe véve a gyár elhelyezkedését, valamint a felhasználásra kerülő anyagokat és az alkalmazott technológiát – beleértve a kapcsolódó szállítási tevékenységet is – felszíni vizeket érintő havária jellegű esemény bekövetkezési valószínűsége annak minden következményével együtt elhanyagolható mértékű.
• A felszíni vizekkel összefüggésben határokon átterjedő környezetszennyezés esete nem áll fenn, illetve mértéke nem releváns.
• Üzemszerű működés, illetve megvalósítás, felhagyás esetén az üzem hatásterülete felszíni vízfolyások esetén nem határolható le, az üzem nincs hatással a felszíni vízfolyások minőségére.

tartalomjegyzék

3.4.   Élővilág-védelem

3.4.1      Közreműködő szakértők

Dr. Jánoska Ferenc, egyetemi docens (Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet) erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a mezőgazdasági (erdészet) tudomány kandidátusa. A szakértő csoport vezetője, az anyag összeállítója, illetve a felmérések alapján a szakvélemény elkészítője. Dr. Jánoska Ferenc több mint 30 különböző előzetes környezeti tanulmány, vagy részletes környezeti hatásvizsgálat élővilág-védelemre vonatkozó anyagrészének elkészítésében vett részt, vezető szakemberként, vagy közreműködőként. A hatósági engedélyeztetésben való közreműködés mellett számos esetben készített (felkérésre) civil szervezetek, illetve állami megbízások alapján szakértői véleményeket is az élővilág- és tájvédelem témakörében. Szakterülete:

·   Vadgazdálkodás, vadasparkok létesítése, környezeti hatásvizsgálata

·   Környezeti hatásvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek, környezetvédelmi felülvizsgálatok élővilág védelmi szakértői munkái.

·   Szélerőműparkok környezeti hatásvizsgálatának élővilág- és kifejezetten madárvédelmi munkarésze

·   Madártani, vegetációs, ökológiai felmérések.

 

Barina Zoltán, biológus, botanikus (Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára), aki mintegy egy évtizedes botanikai terepi gyakorlattal rendelkező, nemzetközi hírű szakember. Főbb referenciái:

·   Dág: Öreg-hegy vegetáció-térképének elkészítése. Megbízó: Dág Község Önkormányzata (2004.)

·   Táti-szigetek és Süttõi-sziget TT vegetációtérképe. Megbízó: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2005.)

·   Csákvár O5×5_10 kvadrát élőhely-térképezése (Nemzeti biodiverzitás monitoring, 25 km2). Megbízó: DINP Igazgatóság (2005.)

·   Pusztavám: Cica-homok bányatelek létesítésére kijelölt terület vegetációtérképezése (2005.).

·   Vértesi Tájvédelmi Körzet vegetációtérképezése (2005-2006), munka első része lezárva 2005-ben. Megbízó: DINP Igazgatóság (2005.)

·   Magyarországi Flóratérképezési Program, Dunántúli-középhegység régiójának régió-felelőse, koordinátora (2002-2005). Megbízó: Nyugat-magyarországi Egyetem (konzorcium további tagjai: Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet, Vácrátót, Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest).

 

A terepi adatgyűjtésben közreműködött a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Komárom-Esztergom megyei Helyi Csoport kollektívája, akik személyenként, és együtt dolgozó munkacsoportként is több mint tíz éves, a vizsgált helyszínre vonatkozó terepi madarász-tapasztalattal rendelkeznek. A csoport a téma szempontjából jelentősebb referenciái:

·   A Gerecsei Tájvédelmi Körzet bővítményének madártani értékelése és megőrzéséhez kiemelten szükséges kezelési javaslatainak megfogalmazása, 2003. október

·   Állat- és növénytani melléklet, Lábatlan közigazgatási egységén belül működő Lábatlan III., IV. mészkő kőbánya bányatelek véleményezése, 2004. július

·   Tát-Esztergom, Szénrakodó és annak beruházási környezetének madártani értékelése, 2005. április

3.4.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

Az élővilág-védelmi vizsgálatok középpontjában a nyersanyagbányákat és az üzemet összekötő távolsági szállítószalag ill. annak környezete állt, melynek során az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, H-164-4/2006. határozatának előírásai szerint vegetáció és természetességi térképezés, valamint madártani állományfelmérés készült.

Az ornitológiai (madártani) felmérés során arra törekedtünk, hogy úgy gyűjtsünk adatokat az egyes madárfajok állományairól, hogy ne zavarjuk őket, és ne veszélyeztessük költésük sikerét. Ez természetvédelmi szempontból feltétlenül indokolt volt, mivel a felmérés időszakában a legtöbb költő madárfajnál tojásos, illetve fiókás fészekaljak vannak, így a szakmai szempontból legalkalmasabb felvételi módszereket: a dán-módszerű énekesmadár-felmérést, a territórium-térképezést, a fészektérképezést és a kiüléses felmérést alkalmaztuk a felmérés során. Az általunk választott módszerek nemzetközi és hazai vizsgálatoknál egyaránt alkalmazott, standardizált módszerek, melyek az elérhető legpontosabb eredményekre vezetnek, illetve a feltétlenül szükségesnél jobban nem zavarják a fészkelő fajok költőállományait. A rendelkezésre álló archív adatokat a felmérés pontosítására és a minél alaposabb folyó évi felméréshez, illetve az egyes fajok státuszának meghatározására használtuk fel.

Az ornitológiai (madártani) felmérésnél alkalmazott módszerek összefoglalása:

• Általános monitoring (bejárásos egyedszámlálás)
• Nappali és éjszakai ragadozó madár fészekfelmérés
• Nappali és éjszakai ragadozó madár megfigyelés kiüléssel
• Territórium tartó fajok felmérése
• Dán-módszer – Énekes madarak felmérésére

 

A botanikai felmérés során a vizsgálattal érintett területen az előfordult védett növényfajok ponttérképeit készítettük el GPS-helymeghatározó rendszer segítségével, majd az előfordulási helyek rögzítésével előfordulási térképeket szerkesztettünk. A vegetáció-típusok megállapítását a botanikai terepvizsgálatok során alkalmazott 4 x 4 m-es kvadrátok kijelölésével és felvételezésével végeztük el. A vizsgált területen előforduló társulások határainak meghúzása terepbejárással és a Garmin eTrex Legend típusú GPS segítségével történt, a pontok rögzítésénél ismertetett módon, a készülék „tracklog” funkciójának használatával. A Tracklog-funkció segítségével egy bejárt útvonal pontosan rögzíthető, melyet később meg is lehet jeleníteni, térképen ábrázolni. Ezeket az adatokat statisztikai módszerekkel feldolgozva akár 2-5 méteres biztos pontosságot is elérhetünk segédberendezés használata nélkül. Ez a szokásos felméréseknél nagyobb pontosságot biztosított adataink megbízhatóságának. Az így kapott vegetációtípus-határok korrekciója digitális, 1:10000-es méretarányú, szintvonalas EOV-térképek és digitális, georeferált légifelvételek segítségével történt.

A vegetáció és természetességi térképezésnél alkalmazott módszerek összefoglalása

• Védett növényfajok pontszerű előfordulásának rögzítésre Garmin eTrex Legend típusú GPS-készülékkel (adatrögzítés OziExplor program, adatfeldolgozás ArcView 3.0)
• Élőhely tipizáló cönológiai felvételek kvadrát módszerrel
• Vegetációtérképezés terepbejárással Garmin eTrex Legend típusú GPS segítségével

 

Az alkalmazott felvételezési eljárások a szakmai szempontok szerint legkorszerűbbnek és legpontosabbnak tekinthetők.

3.4.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A tervezett ipari övezetben létesülő új üzem természetvédelmi területet nem érint.
• Az új üzem a meglévő nyersanyagforrásokat fogja használni, így újabb bányák megnyitása nem szükséges.
• A kapcsolódó tevékenységek esetén a nyersanyagbányákat és az üzemet összekötő távolsági szállítószalag kismértékben érint Natura 2000 területeket. Az érintettség csökkentése érdekében a szállítószalag nyomvonalát a beruházó optimalizálta.
• A távolsági szállítószalagot több ponton, összességében közel fele részben hídban vezetik, mely a vadon élő állatok számára megfelelő átjutási lehetőséget biztosít.
• Az elvégzett vegetációs és természetességi térképezés alapján a tervezett távolsági szállítószalag létesítése és működése a Natura 2000 különleges természetmegőrzési területekre (pSCI) vonatkozó előírásokkal összeegyeztethető:
•  Az új szállítószalag optimalizált nyomvonala 242 méter hosszúságban fog keresztülszelni Natura 2000 különleges természetmegőrzési területet (pSCI)
• Az érintett pSCI területen négy védett növényfaj élőhelye található, mely felett a szalagot hídban vezetik át, így a tényleges területfoglalás (5 db egyenként 1,5-2 m² tartópillér) és a védett növényfajokra gyakorolt hatás megengedhető mértékű
• A szállítószalag építésekor kizárólag a véglegesen beépítésre kerülő területeket használják fel, felvonulási terület csak a természet-megőrzési területen kívül létesül,
• Az elvégzett madártani felmérések alapján a tervezett távolsági szállítószalag létesítése és működése a Natura 2000 madárvédelmi területekre (SPA) vonatkozó előírásokkal összeegyeztethető:
• A szállítószalag +/- 300 m-es körzetében egyetlen pár veszélyeztetett madárfaj költött a vizsgált évben (darázsölyv - Pernis apivorus), mely költőpárnak ez évek óta tradicionális költőhelye, és revír-választását a működő lábatlani drótkötélpálya sem befolyásolta, így joggal feltételezhető, hogy a kevésbé zavaró burkolt szállítószalag sem fogja a kívántnál nagyobb mértékben zavarni a költőpárt
• Gerecse SPA jelölő fajok fészkelő populációit a tervezett szállítószalag semmilyen formában nem veszélyezteti, mert nevezett fajok élőhelyeit nem szünteti meg, fészkelési lehetőségeiket érdemben nem befolyásolja
• A Gerecse SPA jelölő madárfajok zavartalan költési lehetőségének biztosítására az érintett madárvédelmi területen (SPA) javasolt a tereprendezési és előkészítési munkákat a költési időszakon kívül elvégezni, valamint a létesítés ideje alatt madártani megfigyeléseket végezni
• A fentiek alapján különös tekintettel a létesítés időszakára a hatásterület a gyár és a burkolt távolsági szállítószalag környezetében határolható le, melyet a javasolt építési ütemezés és élővilág-védelmi monitoring alkalmazásával lehet a lehető legkisebb mértékűre szorítani.

tartalomjegyzék

3.5.   Tájvédelem

3.5.1      Közreműködő szakértők

Dr. Jánoska Ferenc, egyetemi docens (Nyugat Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet) erdőmérnök, természetvédelmi szakmérnök, a mezőgazdasági (erdészet) tudomány kandidátusa. A szakértő csoport vezetője, az anyag összeállítója, illetve a felmérések alapján a szakvélemény elkészítője. Dr. Jánoska Ferenc több mint 30 különböző előzetes környezeti tanulmány, vagy részletes környezeti hatásvizsgálat élővilág-védelemre vonatkozó anyagrészének elkészítésében vett részt, vezető szakemberként, vagy közreműködőként. A hatósági engedélyeztetésben való közreműködés mellett számos esetben készített (felkérésre) civil szervezetek, illetve állami megbízások alapján szakértői véleményeket is az élővilág- és tájvédelem témakörében. Szakterülete:

·   Vadgazdálkodás, vadasparkok létesítése, környezeti hatásvizsgálata

·   Környezeti hatásvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek, környezetvédelmi felülvizsgálatok élővilág védelmi szakértői munkái.

·   Szélerőműparkok környezeti hatásvizsgálatának élővilág- és kifejezetten madárvédelmi munkarésze

·   Madártani, vegetációs, ökológiai felmérések.

3.5.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

A tervezett üzem tájképi hatásainak megítélése elsősorban terepi bejárásokkal történt, melyhez segítséget nyújtottak a rendelkezésre álló 3 dimenziós, fotorealisztikus számítógépes látványtervek, valamint egy mérethelyes valósághű makett.

A tájképi hatások javítása érdekében javasolt fásítási terv a gyár elektronikus formában rendelkezésre álló elrendezési tervébe került beillesztésre, melyhez részletes leírás is tartozik a javasolt fa- és cserjefajok megjelölésével.

3.5.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A Nyergesújfalui Ipari Park tervezett bővítési területén létesülő új beruházás hatására a jelenleg vegyes tájhasználati jellemzőkkel érintett táj (ipari, települési, mezőgazdasági, természeti, illetve természetközeli tájalkotók) ipari jellege fog erősödni, a létesítmény meghatározó eleme lesz a tájnak.
• A tájképi hatás megfelelő tájbaillesztéssel lényegesen javítható:
• Gyárterület fásításával, a tervek szerint a zöld területek aránya >40%, melyből >15 % fa és cserje
• Takaró fa- és cserjesor telepítése a gyárterületen kívül Tát és a gyárterület között (pl. Mogyorósbányai árok, Mogyorósbányai patak)

 

• Az új létesítés kapcsán megszűnő Lábatlani Cementgyár ipari jellegű létesítményeinek (pl.: gyárépületek, kötélpályák) megszüntetése más területrészeken az ipari jelleg csökkenését fogja eredményezni.
• Tájvédelmi szempontból a hatásterület kiterjedését elsősorban a domborzati viszonyok, növénytakaró, a területi beépítettség és a javasolt intézkedések befolyásolják.

tartalomjegyzék

3.6.   Zaj- és rezgésvédelem

3.6.1      Közreműködő szakértők

Szabó István, okleveles gépészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakértő (szakértői eng. száma: KvVM-445/2003). Szakterület:

·   Környezeti hatásvizsgálatok, előzetes vizsgálatok, környezetvédelmi felülvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélyeztetések zajszakértői feladatainak elvégzése.

·   Építési engedélyeztetések zajszakértői feladatainak ellátása.

·   Környezeti és munkahelyi zajhatás vizsgálatok, mérések, számítások, szakvélemények készítése.

 

Berndt Mihály, okleveles gépészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök, zaj- és rezgésvédelmi szakértő (szakértői eng. száma: OKVF-F-Sz-150/2004.). Szakterület, főbb referenciák:

·   környezeti hatástanulmányok zajszakértői feladatainak elvégzése

·   közlekedési létesítmények zajtérképezése – alapállapot, megvalósítás utáni állapot – értékelés

·   Kármentesítés környezeti monitoring – zajmérések, zajtérképezés

·   Környezeti zajvizsgálatok – zajtérképek előállítása

·   „Az EU követelményeknek megfelelő, városi környezetben alkalmazható zajvédelmi monitoring-rendszer megvalósítása“ – EU projekt

·   Budapest és vonzáskörzete stratégiai zajtérképének elkészítése – 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet szerint – szakmai projektvezetés 4 zajforrás-csoport (közút, vasút, üzem, repülés), terhelési és konfliktustérképek előállítása, 2006.

 

3.6.2      Alkalmazott módszerek

A vizsgált területek jelenlegi üzemi jellegű környezeti zajterhelésére jellemző adatok meghatározásához a vonatkozó zajvédelmi előírások szerint 2006-ban helyszíni zajméréseket végeztünk. A területek zajhelyzetét ezen vizsgálati eredmények és korábbi hatósági mérések eredményei alapján értékeltük.

A közlekedési utak zajkibocsátására jellemző értékeket az ÁKMI Országos Közúti Forgalomszámlálás című kiadványának adatai, és helyszíni forgalomszámlásokkal kiegészített, rövid idejű (0,5 órás) zajmérések eredményei alapján határoztuk meg. A forgalmi adatok tartalmazzák a jelenleg Lábatlanban működő cementgyár szállítási forgalmát is.

A várható zajhatásokat számításokkal határoztuk meg, illetve a számításokat az IMMI zajtérképező szoftverrel támasztottuk alá, mely gyári és közlekedési eredetű hatások modellezésre is alkalmas.

3.6.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A létesítés és felhagyás munkálatai a zajtól védendő létesítmények környezetében határértékeket meghaladó zajterhelést nem okoznak, illetve érzékelhető változást nem eredményeznek:

o        Az üzem ill. a távolsági szállítószalag lakott területektől megfelelő távolságban létesül, zajvédelmi szempontú hatásterület lakott területet nem érint

o        Az építkezés során a szállítást nappali órákban teherautókkal végzik, a szükséges alapanyagokat a 10. sz. főúton és a meglévő elkerülő ill. az arra csatlakozó utakon szállítják a területre. A 8-12 jármű/óra járulékos forgalom az 10. sz. főút zajkibocsátását 0,2-0,4 dB-el emeli meg, amely az érintett települések lakóterületeinek zajterhelésében minimális változást jelent

• A tervezett cementgyár üzemelése során sem önállóan, sem a környező azonos típusú üzemi jellegű környezeti zajforrásokkal együtt nem okoz határérték feletti zajterhelést:

o        Az üzem és a szállítószalag zajtól védendő létesítményektől megfelelő távolságban üzemel

o        A tervezett beruházás zaj- és rezgésvédelmi szempontból az Elérhető Legjobb Technikát (BAT) alkalmazza (zárt épületek, hangszigetelések, hangtompítók stb.)

o        A tervezett cementgyár az elvégzett számítások szerint Tát és Mogyorósbánya zajterhelésében nem játszik szerepet, Nyergesújfalu esetén a zajtól védendő területeken a jelenlegi üzemi jellegű zajterheléshez minimálisan járul hozzá, határérték feletti zajterhelést nem okoz

·         A kapcsolódó szállítási tevékenység zajterhelése elfogadható mértékű:

o        A nappali órákban üzemelő burkolt távolsági szállítószalag hatására a legközelebbi zajtól védendő épületek – Bajót lakóterületének északi része – környezetében határértéket meghaladó zajterhelés nem várható.

o        A tervezett cementgyárhoz kapcsolódó közúti célforgalom az igénybe vett utak – közlekedési zaj megítélési idejére vonatkoztatott – zajkibocsátását csak minimális mértékben változtatja meg. A változás a bezáró Lábatlani Cementgyár megszűnő forgalmát is figyelembe véve a vizsgált útszakaszoktól függően növekvő (0,1-0,3 dB) vagy csökkenő (0,1-0,2 dB), mely változás érzékszervileg nem érzékelhető, a mérési pontosságon belüli. A szállítási útvonalak meglévő hatásterülete az új beruházáshoz kapcsolódó közúti forgalom hatására nem változik meg

o        A járulékos vasúti szállítási forgalom a vasútvonalak mentén csak minimális mértékben befolyásolja a közlekedési eredetű zajterhelés mértékét, a zajterhelés érzékszervileg nem észrevehetően változik.

• A bezárásra kerülő Lábatlani Cementgyárral összevetve az új gyár zajhatások tekintetében lényeges javulást eredményez (Lakott területektől való megfelelő távolság, korszerű, zajvédelemmel ellátott technológia, kapcsolódó közúti szállítás döntő többsége lakott területek elkerülésével valósítható meg).

tartalomjegyzék

3.7.   Hulladékgazdálkodás

3.7.1      Közreműködő szakértők

Juhász Tünde, okleveles környezetmérnök, Budapesti Műszaki Egyetem, az IMSYS Kft. munkatársa. Szakterületei:

·   Környezeti hatásvizsgálatok, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatok, egységes környezethasználati engedélykérelmek készítése.

·   Hulladékgazdálkodási megvalósíthatósági tanulmányok, szakértői munkák.

·   Környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetése és működtetése.

·   Környezetvédelmi jogi megfelelőségi auditok.

·   Vállalati környezetvédelmi megbízotti feladatok.

3.7.2      Alkalmazott módszerek

A tervezett gyár hulladékgazdálkodásának összehasonlító elemzése az alábbi szempontok szerint történt:

·   a technológia hulladékmérlegének elkészítése és elemzése, a termelt és a hasznosított hulladékok arányának meghatározása,

·   a hulladékáram összehasonlítása a teljes anyagárammal

·   a hulladékgazdálkodási jellemzők és mutatók értékelése a Legjobb Elérhető Technika, valamint az iparág hazai és nemzetközi szakirodalmi referenciái alapján.

·   a lábatlani „régi” és a tervezett új gyár hulladékgazdálkodásának összehasonlítása,

·   a tervezett gyár hulladékgazdálkodásának összhangja az Országos- és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervekkel.

·   az együttégetés technikai körülményeinek és jogszabályi megfelelőségének vizsgálata miskolci referenciagyár és a cementipar egyéb referenciái alapján.

3.7.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

·         A létesítés és felhagyás során főként inert építési hulladékok, illetve veszélyes csomagolási hulladékok és nem veszélyes – szintén főként csomagolási – hulladékok keletkeznek, melyeket az előírások szerint gyűjtenek és megfelelő engedéllyel rendelkező cégeknek adják át kezelésre (hasznosítás, ártalmatlanítás).

·         A működés során keletkező hulladékokat szakszerűen kezelik:

• A tervezett hulladékgyűjtő helyek minden esetben a környezetszennyezést kizáró módon, a veszélyes hulladékok esetében a külön jogszabályi előírásoknak megfelelően kerülnek kialakításra, az előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek betartása mellett
• A keletkező karbantartási és irodai hulladékok engedéllyel rendelkező cégek számára kerülnek átadásra hasznosítás, valamint ártalmatlanítás céljából

·         A tervezett beruházás hulladékgazdálkodási vonatkozásait tekintve az Elérhető Legjobb Technikát (BAT) alkalmazza, tevékenysége környezetvédelmi és társadalmi szempontból egyaránt pozitív:

o        Hulladékszegény technológia alkalmazása (csak karbantartási és irodai hulladékok keletkeznek)

o        Leválasztott filterpor visszavezetése a termelési folyamatba

o        Hulladékalapú helyettesítő anyagok környezetbarát hasznosítása a termelési folyamatban: együttégetéses hasznosítás és hasznosítás a cementőrlés során

• 
  A tervezett beruházás hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenysége összhangban van az Európai Unió hulladékkezelési prioritásaival és hozzájárul az Országos ill. Területi Hulladékgazdálkodási Tervek célkitűzéseinek megvalósításához:

EU hulladékgazdálkodási prioritásai és a tervezett beruházás kapcsolata   Megelőzés – Hulladékszegény technológia alkalmazása (BAT)   Újrafelhasználás – Képződő filterpor visszavezetése a gyártási folyamatba   Anyagában hasznosítás –  Hulladékalapú helyettesítő anyagok anyagában történő hasznosítása a klinkergyártás    (együttégetéses hasznosítás) és a cementőrlés során   Energetikai hasznosítás – Hulladékalapú helyettesítő anyagok energetikai      hasznosítása a klinkergyártás során      (együttégetéses hasznosítás)   Hulladékégetés + energiatermelés – Nincs   Hulladékégetés: – Nincs   Lerakás: – Nincs   Illegális égetés, lerakás: – Nincs

 

2. ábra                          Az Európai Unió hulladékgazdálkodási prioritásai és a tervezett beruházás kapcsolata

 

·         Cementipari hasznosításra előkészített nem veszélyes hulladékalapú helyettesítő anyagok együttégetéses hasznosítása a klinkergyártási eljárásban:

o        Környezetbarát hasznosítás műszaki követelményei teljesülnek

• Hosszú füstgáz tartózkodási idő magas hőmérsékleten
• Hulladékok többlépcsős ellenőrzése felhasználás előtt
• Folyamatosan szabályozott adagolás és felhasználás
• Kibocsátások ellenőrzése

o        Cementgyár kibocsátásai érdemben nem változnak

o        Maradékanyagok (salak, pernye, szennyvíz stb.) nem keletkeznek

o        Hulladékok mennyiségének csökkentése környezetbarát módon

o        Nem megújuló természeti erőforrások megőrzése

o        Kibocsátások (pl. CO₂) indirekt hatásként globálisan csökkennek

o        A hasznosítás alapjaiban különbözik a hulladékégetők tevékenységétől:

 

 

·         Nem veszélyes hulladékalapú helyettesítő anyagok anyagában történő hasznosítása a cementőrlés során:

o        Hulladékok mennyiségének csökkentése

o        Nem megújuló természeti erőforrások megőrzése

o        Hőenergia fogyasztás csökkentése (kevesebb klinker előállítása szükséges)

o        Speciális igényeket kielégítő adalékos cementek előállítása lehetséges

o        A kibocsátások (pl. CO₂) csökkennek:

 

3. ábra   A kibocsátások globális csökkentését cementgyári hulladékhasznosítás esetén

tartalomjegyzék

3.8.   Egészségvédelem

3.8.1      Közreműködő szakértők

Prof. dr. Ádány Róza, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet. Prof. dr. Ádány Róza a Népegészségügyi Kar dékánja, a Népegészségügyi Iskola igazgatója, a Megelőző Orvostani Intézet igazgatója. Szakmai képesítéseit tekintve a klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa (1982), illetve a megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosa (2002). Tudományos fokozatai: az orvostudomány kandidátusa (1988), az MTA (orvostudomány) doktora (1991). Kutatási területei:

·   a nem fertőző betegségek okozta morbiditás monitorizálására alkalmas adatgyűjtési program kidolgozása, elindítása és működtetése Magyarországon

·   a genetikai polimorfizmusra épülő molekulárbiológiai tesztek értékesítése a kardiovaszkuláris betegségekkel szembeni egyéni fogékonyság jellemzéséhez

·   népegészségügyi kutatások a magyar lakosság egészségi állapotának és korai halálozásának jellemzése érdekében

A szakterület hazai szakmai szervezeteiben játszott szerepe:

·   1997-jelenleg: a MTA Megelőző Orvostudományi Bizottságának tagja

·   2000-jelenleg: a MTA Epidemiológiai munka-bizottságának elnöke

·   2006-jelenleg: az OTKA Kórtani szakzsűri tagja

·   2003-jelenleg: az Egészségügyi Tudományos Tanács VIII. sz. Környezet-egészségügy, Népegészségügy Bizottság elnöke

·   2004-jelenleg: az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (ESZTT) tagja, az ESZTT Egészségügyi Minőségbiztosítási Bizottságának tagja

·   2004-jelenleg: A Népegészségügy c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja

·   2000-jelenleg: a MTA Orvosi Tudományok Osztálya tanácskozási jogú tagja

Tudományos díjak, kitüntetések:

·   a Debreceni Orvostudományi Egyetem Weszprémy díja (1977),

·   International Research Fellowship, International Fogarty Center, NIH, Bethesda, USA (1989-1990),

·   Distinguished Scientist Award, Japan Foundation for the Promotion of Science, Tokyo, Japan (1992),

·   a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság Pándy érme (1992)

·   Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1997-től)

·   A Magyar Felsőoktatásért Emlékérem (1998)

·   a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság Jendrassik érme (2000)

·   A Népegészségügyi Tudományos Társaság emlékérme (2000)

·   Szent-Györgyi Albert Emlékérem, Művelődési Minisztérium (2001)

·   Debrecen város Hatvani-díja (2005)

·   A Népegészségügyi Tudományos Társaság emlékérme (2006)

·   Semmelweis-díj (2006)

 

Dr. Ádám Balázs, egyetemi tanársegéd, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar Megelőző Orvostani Intézet oktatója. PhD (orvostudomány). Kutatási terület:

·   Etilén-oxid indukálta DNS károsodás genotoxikológiai jellemzése.

·   Nátrium-bikromát indukálta DNS száltörések vizsgálata.

·   A DNS száltörés és reparáció effektivitásának jellemzése karcinogén expozícióban.

·   Extracelluláris mátrix vizsgálata daganatos sejtkultúrákban

3.8.2      Vizsgálatok és alkalmazott módszerek

Az elvégzett egészséghatás vizsgálat besorolása általános, időhorizontja szerint prospektív (előrenéző), pre-operatív (azaz a projekt végrehajtása előtt történik, s ezáltal módot ad a lehetséges egészségi hatások megfontolására).

Az egészséghatás vizsgálat a következő lépéseket tartalmazta:

• Az EHV irányítócsoport felállítása, a feladatkörök és felelősök kijelölése.
• A rendelkezésre bocsátott korábbi dokumentumok, új adatok és információk áttekintése.
• Technikai konzultáció és gyárbejárás, megbeszélés a környezeti hatásvizsgálat témavezetőivel és a Holcim Hungária Zrt. képviselőivel.
• Találkozás a témában érintett orvosokkal, önkormányzatok és civil szervezetek képviselőivel, ahol a lakossági észrevételek, aggodalmak megbeszélésre kerültek.
• A várható környezetterhelés és az egészség kapcsolatára vonatkozó tudományos szakirodalom áttekintése.

 

A várható egészségi hatások előzetes felméréséhez – megfelelő magyar forrás hiányában – az Ír Népegészségügyi Intézet 2006. áprilisában az egészséghatás vizsgálatok végzéséhez kiadott útmutatását vettük alapul, amely számos, az egészséghatás vizsgálatokkal kapcsolatos aktuális szakmai anyagot felhasználva született.

Nyergesújfalu szűkebb és tágabb környezetének állapotvizsgálatát két egymást követő időszakban végeztük el 1994-2004 között: 1994-1999 (6 év) és 2000-2004 (5 év). A munka demográfiai és epidemiológiai adatbázisok (Központi Statisztikai Hivatal országos és megyei statisztikai adatai, a Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program és a KVM felkérésére elvégzett országos telepfelmérés adatai), a részletes környezeti hatásvizsgálatból származó környezet-egészségügyi adatok, valamint szakirodalmi források felhasználásával végzett elemzésen alapszik, melyek interpretációja kapcsán megfontolásra kerültek a helyi háziorvosokkal és érintett felekkel történt konzultációkon elhangzott információk, ill. megfogalmazott észrevételek és aggályok.

Az egyes légszennyező anyagok koncentrációjának emelkedése következtében az érintett települések lakossága körében az összes és egyes okspecifikus (keringési és légzőszervi) halálozási arányszámokban várható növekedésből következő többlethalálozást az ENSZ Egészségügyi Világszervezet, Környezet és Egészség Európai Központja (World Health Organization, European Center for Environment and Health) által kifejlesztett AirQ program 2.2.3 verziójával vizsgáltuk. A Levegő Minőség Egészséghatás Vizsgálati Eszköz (AirQ) egy speciális szoftver, ami a felhasználó számára lehetővé teszi adott légszennyező expozíciók potenciális egészséghatásának becslését.

3.8.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A létesítés folyamán az építési területen jelentkező por és zajterhelés hatása a környező települések lakosságának egészségére elenyésző, míg a létesítéshez kapcsolódó közúti forgalomnövekedés átmeneti kismértékű hatást gyakorol, amennyiben lakott területen keresztül zajlik a forgalom. A munkalehetőség javulásának pozitív hatása azonosítható a beruházás létesítése kapcsán foglalkoztatottakra és azok hozzátartozóira
• A gyár üzemeltetése során a cementgyártási technológiából fakadóan a nitrogén-oxidok, szilárd részecskék (PM10) és kén-dioxid kibocsátás meghatározó, míg egyéb légszennyező anyagok (szén-monoxid, elégetlen szerves vegyületek, dioxinok, hidrogén-klorid és -fluorid, fémek) emissziója elenyésző. A vizsgálatok alapján és az elvégzett modellszámítások szerint egyetlen vizsgált légszennyező anyag sem okoz kimutatható egészséghatást az érintett települések lakossága körében.
• A gyár működése kapcsán fokozódó közúti szállítási tevékenység a szállítási utak telephelytől keletre eső szakaszával közvetlenül határos területen élőkre és ott közlekedőkre a dízel kipufogógáz emisszió és a zaj- és vibrációterhelés kisfokú emelkedése, a közúti balesetek bekövetkezésének növekvő valószínűsége, valamint a településen belüli közlekedés nehezedése révén kismértékű negatív hatást gyakorolhat, amennyiben a forgalom lakott területen keresztül bonyolódik.
• A cementgyár rendeltetésszerű üzemeltetése esetén emberi egészséget károsító mértékű talaj- és vízszennyezés nem következik be, és az elhanyagolható valószínűségű katasztrófahelyzet bekövetkezése esetén sem várható a lakosságot érő egészségkárosító hatás.
• A munkahelyteremtés közvetlen pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottakra és hozzátartozóikra, míg a gazdaságélénkítéstől a közösségi jövedelmek növekedése révén várható közvetett pozitív hatás.
• A cementgyári tevékenység felhagyásakor környezet-egészségügyi szempontból nem várható hatás, a munkahelyek megszűnése viszont negatívan befolyásolhatja a lakosság egészségi állapotát. A beruházás által létrehozott tájképi változás egészséghatása az üzemeltetés és a felhagyás során egyaránt elenyésző.

Összefoglalásként megállapítható, hogy az új cementgyári beruházás egészségre gyakorolt hatásai összességében mérsékeltnek tekinthetők még úgy is, hogy az elavult technológiával működő Lábatlani Cementgyár által okozott levegőterhelés megszűnő egészséghatása nem lett figyelembe véve, valamint hogy minden esetben a legkedvezőtlenebb lehetőségekkel történt a hatásbecslés.

 

tartalomjegyzék

3.9.   Társadalmi-gazdasági hatások

3.9.1      Közreműködő szakértők

A vizsgálatokat az IMSYS Kft. munkatársai végezték. Az ingatlanpiaci hatások vizsgálatára a beruházó a BL Invest Kft. ingatlanszakértőit kérte fel.

3.9.2      Alkalmazott módszerek

A társadalmi-gazdasági hatások elemzésekor elsősorban a helyi hatásokra helyeztük a hangsúlyt, habár a nagy értékű beruházás társadalmi-gazdasági jelentősége nemzetgazdasági szinten is figyelemre méltó. A térség jelenlegi infrastrukturális és intézményi ellátottságának, valamint munkaerőhelyzetének vizsgálatakor elsősorban Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodtunk. Az új beruházás társadalmi-gazdasági hatásaival összefüggésben az alábbi területeket vizsgáltuk:

• Munkahely megőrző/teremtő hatások
• Ingatlanpiaci hatások
• Turizmusra gyakorolt hatások
• Környező települések fejlődésére gyakorolt hatások
• Helyi közösségekre gyakorolt hatások

3.9.3      Vizsgálati eredmények és főbb megállapítások

• A tervezett beruházás pozitív társadalmi-gazdasági hatásai révén hozzájárul a régió fejlődéséhez, mely elsősorban Nyergesújfalu, Tát, Bajót, Mogyorósbánya, Tokod és Tokodaltáró lakói számára jelent kedvező hatást.
• Az új üzem lakott területektől távol, tervezett ipari övezetben létesül, összhangban a helyi és regionális rendezési tervekkel, mely kiváltja a jelenleg Lábatlan település lakott területén belül működő korszerűtlen gyárat.
• A beruházás értéke ~65 milliárd forint
• Az új gyár építése, valamint a régi gyár bontása 2-3 éves távlatban munkalehetőséget teremt elsősorban helyi munkavállalók számára ill. fejlődési lehetőséget biztosít számos helyi vállalkozásnak
• A korszerű gyár működése hosszú távú és stabil munkahelyeket termet
  (~100 év)
• A gyár működése hosszú távon jelentős adóbevételeket jelent az érintett települések számára (iparűzési-, építési és kommunális adók stb.)
• A környező települések a kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó helyi vállalatok útján is profitálhatnak az új beruházásból (pl.: karbantartás, szállítás, tisztítás, őrzés, szállodai és éttermi szolgáltatások stb.)
• A régió hazai és nemzetközi ismertségének növekedése a helyi vállalkozások számára további kedvező lehetőségeket nyújthat.
• A beruházó társadalmi szerepvállalása révén jelentősen hozzájárul a térség fejlődéséhez (a Holcim Hungária Zrt. előzetesen 750 millió Ft támogatásról döntött, melyet a környező települések használhatnak fel közcélú fejlesztésekre)
• A lakott területeken kívül létesülő beruházás a környékbeli ingatlan árak alakulására jelentős hatást várhatóan nem fog gyakorolni.
• Európa legmodernebb cementgyáraként létesülő üzem, a térség turisztikai helyzetére – figyelembe véve a kapcsolódó vállalkozásokat – várhatóan szakmai konferenciák, tanfolyamok, gyárlátogatások stb. fellendülésével gyakorolhat pozitív hatást
• A gyár felhagyásakor a munkahelyek elvesztését, ill. helyi bevételi források kiesését kell megemlíteni, mint kedvezőtlen társadalmi-gazdasági hatás.

tartalomjegyzék

1. melléklet    A tervezett létesítmény elhelyezkedése és a gyárterület látványtervei